Fenti kijelentés több szempontból is igaz. Részben azért, mert ugyan már rengeteg helyről hallottam, hogy Laosz a 80-as években egy-az-egyben átvette a magyar KRESZ-t, ami azóta kisebb módosításokkal van érvényben, de konkrétan még leírva nem láttam ezt sehol, tehát "elvileg" igaz. Másrészt azért csak "elvileg", mert itt egy magyar közlekedési rendőr kb. 15 perc után a haját tépné és cifrákat káromkodva vágná a földhöz a sapkáját és a jelvényét is. 

Az itteni közlekedés, a gasztronómiához hasonlóan több bejegyzést is megér, úgyhogy valószínűleg ez is egy folytatásos írás lesz. Kezdjük ott, hogy Laoszban mindössze 5-6 éve kezdtek el teljesen hivatalosan gépkocsikat árulni, azelőtt jellemzően szürke importból behozott, kétes előéletű járművek voltak csak, abból sem túl sok. Én sajnos ezt személyesen már nem tapasztaltam meg, de sok ismerősöm emlegeti, hogy milyen jó is volt néhány éve, amikor alig volt forgalom, bárhol lehetett parkolni és pillanatok alatt át lehetett suhanni a városon. Emiatt aztán a gépjármű park kimondottan fiatalnak számít, főleg japán és koreai típusok uralják azt, persze azért néha feltűnik egy-egy gyöngyszem az általunk "történelmileg" is jól ismert márkákból.

Itt van például ez a szebb napokat látott "kocka" Lada...

...némi Toyota Hilux beütéssel :)

Ma már sajnos szinte napról napra több az autó az utakon. Annak ellenére, hogy közel 100%-os import vámot alkalmaznak, itt is van már egy tehetősebb réteg aki megengedheti magának az új autót. Hozzá kell tenni, hogy sokan vannak akik szörnyű rossz feltételekkel felvett hitelre vásárolnak autót, de olyanok is, akik eladják a család vidéki ingatlanait, csak hogy fusson egy új Toyotára. 

Fentiekből adódik az is, hogy a ma utcán közlekedők jórészt friss jogosítvánnyal és rendkívül kevés vezetési tapasztalattal rendelkeznek. Az eredmény pedig mindennapos káosz az utakon, amiről gyakran a rendőrség is tehet, hiszen nagyon esetlegesen tartatják be a közlekedési szabályokat. Ilyen például, hogy a kézből telefonálást nagyon szigorúan bűntetik, főleg ha szép új autóval jár az illető. A motorosoknak viszont szinte mindent elnéznek, beleértve a piros lámpán áthajtást, és a szembe forgalommal közlekedést is. A logika egyszerű, míg a drága autósnak valószínűleg van néhány dollárja kifizetni a bírságot, addig a helyi motorosnak valószínűleg egy lyukas garasa sincs, tehát minek is megállítani, hiszen még a jogosítványát sem tudják bevonni, lévén nincs neki olyan. 

Röviden tehát a rendszer nem fair, de legalább minimális logika van benne... illetve még sincs, hiszen vegyük csak a parkolást. Az idei év elején újra festették a belvárosban a padkákat, ezzel jelezve hogy hol lehet és hol nem lehet parkolni. Elméletben a piros-fehérre festett részeken tilos a parkolás, a sárga-fehér vagy fekete-fehér részeken viszont szabad. Erre többször és nyomatékosan felhívták a figyelmet, a helyi angol nyelvű újság is írt a 10-szeres bűntetésekről. A valós helyzet az, hogy ha mondjuk egy vagy két autó ácsorog a tilosban és a rend helyi őrei éppen nem ebédelnek vagy szunyókálnak, akkor pillanatok alatt befigyel egy kerékbilincs. Esténként persze megnő a forgalom, mindenki megy befelé a városba egy jót vacsorázni, és akkor már szinte mindegy hol áll meg az ember, hiszen annyi kerékbilincs világon nincs, mint amennyi szabálytalanul parkoló autó. Ezt vehetjük egyfajta bájos polgári engedetlenségnek is...

A másik kedvencem a körforgalom kérdése. Magyarországon is eltartott ugyan egy darabig, mire a legtöbben megtanulták a körforgalmakat használni, de itt a helyzet egyelőre teljesen reménytelen. Olyan érzékkel tudnak az beszorulni a körforgalmakba, hogy gyakran percekig senki nem megy sehová. Ami viszont megdöbbentő volt számomra, az a nyugalom amivel mindezt elviselik. Nem hallani egyetlen dudálást, egyetlen ablakon kiordibálást és nem látni egyetlen ököl vagy középső ujj rázást sem. Egyszerűen ülnek és várják, hogy legyen valami... aztán valahogy megindul a forgalom és mindenki cammog tovább 18 Km/h átlagsebességgel a dolgára.